cliens, -ntis, hn.

1) Rómában védencz, a) az ősi időben jobbágy, hűbéres, ki (alkalmasint hadi esemény következtében) valamely (patricius) urtól (patronus) függött; b) későbben átalán valamely alantabb álló, szegényebb, ki mint «védencz" önkéntes és kölcsönös haszon által biztosított, alattvalói viszonyban állott egy hatalmasabbhoz v. gazdagabbhoz (patronus). Igy tartományok és népek is választottak magoknak patronusokat Rómában, a miért ezeket is cliens-eknek nevezték.

2) a római álladalmon kivül, jobbágy, alattvaló, hűbéres (egész nép is), ki másnak (nemzetnek is) uralma v. védelme alatt állott.