clavis, is, nn. [kleis ]
1) kulcs, portae; horrei; c. adulterina, hamis kulcs, tolvajkulcs; esse sub c., zár alatt lenni; adimere uxori claves nejétől elválni. Innen
2) átalán minden oly eszköz, a mely zárásra, v. forgatásra szolgál, u. m. a) toló zár, retesz; b) dorong v. rud, a mellyel a sajtót összeszorítják; c) görbe végü bot, a mellyel a gyermekek a magok forgattyuját (trochus) hajtották.