clades, is, nn.

1) kár, veszteség, szerencsétlenség (pl. döghalál, váratlan, hirtelen halálos eset, rablás stb.): c. captae urbis; c. belli, háboru okozta; c. dextrae manus, jobb kéz elvesztése; (költ.) Scipiones clades Libyae, L. megbukásának okozói. Küln.

2) hadi szerencsétlenség, véres megveretés, csatavesztés: cladem alicui afferre (inferre), megverni, facere, vesztést okozni, accipere, szenvedni.