civitas, atis, nn. [civis]

1) polgáriság, azaz a polgár állása, polgárjog, nevezetesen a római: c. Romana; adipisci, amittere c.; dare alicui civitatem, retinere c.; jus civitatis, a polgári állásból folyó jogok.

2) a községgé egyesült polgárok vagy polgárság, a polgárok összesége (kizárva minden nem polgárt, vesd ö. populus), innen: álladalom, állam, és a mi a régibb időkben rendesen egyjelentésü volt, város (mint az összes polgárság egyeteme polgárság, vesd ö. urbs): c. augetur magnitudine urbis, c. stabat in foro; condere c.; c. Rhodiorum; administrare c.; néha populus, a nép.

3) (újk.) = urbs, a polgárok házainak összesége: incendere c.; errare per totam c. t. saj. e. néha tatium).