circuitio v. circumitio, onis, nn. [circumeo]

körüljárás,

1) hsz. czirkálás, az őrök stb. megvizsgálása.

2) körben járás, forgás; időről is leforgás, lefolyás.

3) összerüen A) körút, a kerülő v. keringő test pályája, körvonal. B) köralaku hajlás, görbület. C) névk. köralaku idom tere és igy néha a) valamit körülvevő út v. folyosó. b) a kerék köralaku fala, extrema tympani circumitio, hengeralaku oldala. D) kerülő, az egyenes utból kitérő kerülő út; innen átv. ért. eljárásról kerülgetés, nem egyenes eljárás; beszédről körülirás, kerülő szóval élés. E) kerület, körfogat, az a tér, a melyet valami elfoglal.