†cinaedus, i, hn. [= kinaidos ]
1) természetelleni kéjencz, = scortum masculum; innen mint mn. a) természetellenesen fajtalan, (költ. kf. is), szemtelen, ledér, kéjelgő; b) tánczosról: illetlen, szemérmet sértő, szemtelen mozdulatokkal tánczoló.
2) egy tengeri hal.