cibarius, mn. [cibus]

1) ételhez tartozó, evésre való: res c.; uva c., asztali szőlő, melyet csak mint gyümölcset ettek, bort nem sajtoltak belőle. Innen cibaria, orum, kn. t. étel, tápszer, élelem, abrak, emberek és állatok számára: praebere, dare alicui cibaria. Küln. A) napi élelmi részlete a katonának: cc. duorum mensium, két hóra való eleség. B) búza- és más élelmi járulék, melyet azok a tisztviselők kaptak az álladalomtól, a kik a provinciában szolgáltak.

2) közönséges, csekély, hitvány, küln. panis c., fekete v. közkenyér, emberről mindennapi, nyárspolgárias; fn. cibarium, ii, kn. durva árpaliszt.