adoro, 1.
eredetileg megszólít, szól valakihez v. valakinek, innen
1) imád, esdekel, könyörög; a. pacem deum; a. deum ut, a. deos. önállóan is imádkozik; (újk. költ.) szóval ünnepel, magasztal, aliquem versibus.
2) (költ. és újk.) átalában nagyon tisztel, „imád“; küln. fejedelemnek rabszolgailag tiszteleg, hódol, regem, imagines Caesarum; átv. ért. túlzásig magasztal.