†Charmides, ai v. i, [Xarmidhs ]
görög sajátnév, ebből alkotta Plaut. trin. 4, 2, 135 (977) szójátékát: charmidatus és decharmidatus szókkal, a melyek azt is teszik: «Charmidessé lenni» és a«Charmides személyét, szerepét levetkőzni», mint tekintettel e szóra carma = öröm: «megörvendeni», és «az örömmel felhagyni».