†chaos (csak az egyes alany- és tárgyesetben ), kn. [= caos ] (költ. és újk. )
1) üres és határtalan tér, ür, mint a sötétség országa: innen A) sötétség. B) alvilág.
2) alaktalan, formátlan őstömeg, zür, chaos, melyből ― az elemek különválása után ― a világ előállott.